Szakmai beszámoló
“Székelyföld kincsei – túra sóvidéken”
Dorogi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Sportiskolai Általános Iskola
Utazás időpontja: 2022.05.29.-06.02.
Pályázati azonosító: HAT-KP-1-2021/1-000370
1. nap: 2022. május 29-én reggel 6 órakor indultunk az erdélyi utunkra. 43 helyett 42 gyerek (1 lány megbetegedett az indulásra) és a 4 kísérő. Kíváncsian, vágtunk neki az útnak. Odaúton a kötelező pihenőkön kívül csupán Fehéregyházán az Ispánkútnál, Petőfi feltételezett elesésének a színhelyén helyeztünk el koszorút.
Innen már pihenő nélkül jutottunk el Oroszhegyre a Sziklakert panzióba. Gyönyörű szobák, vendégszerető házigazda várt ránk. A szobák elfoglalása után kiadós és finom vacsorát kaptunk. Nehezen csitult el a gyereksereg, bár a hosszú út sokukat megviselte.
A 2. napot a sóvidéken töltöttük el. Miután csatlakozott hozzánk kedves idegenvezetőnk Márton Tünde, Szováta felé vettük az útirányt. Ott még szemerkélő esőben sétáltuk körbe a Medve-tavat. Megnéztük a Vörös- és Zöld-tavat is.
Amíg a Sóbányában voltunk kellemessé vált az idő, a Sószoros meglátogatására csodás időben került sor. Gyerekeink kipróbálták az iszappakolást és megkóstolták a sós forrást is. Bakancsainkon azért cipeltük magunkkal az éjszakai viharban felázott talajmaradványokat, miközben egy gyönyürű virágos mezőn haladtunk át a buszhoz.
Haza úton megálltunk Korondon először megálltunk a sóvágó műhelyben, megnéztük hogyan készül a sólámpa. Gyerekeink nagyon boldogan fogadták el a „sónyalókát”, amit a mester adott nekik. Nagy mennyiségű étkezési és fürdősó társaságában folytattuk az utunkat, hogy meglátogassuk a fazekasműhelyt, betekintést nyerjünk az Ilyés-Vészti család munkájába. Jutott idő egy kis szabadidőre is a központban.
A 3. napot Farkaslakán kezdtük, a nagy székely író Tamási Áron sírjának megkoszorúzásával. Utána megtekintettük Erdély első Trianon-emlékművét
Innen Szejkefürdőre utaztunk tovább. A székelykapuk alatt áthaladva először Orbán Balázs sírjánál helyeztünk el koszorút, majd visszasétáltunk a Mini Erdélyparkba. Itt sajnos nem tudtuk megnézni az Orbán Balázs látogatóközpontot, mert épp áramszünet volt, így néhány dolog, köztük a látogatóközpont is zárva volt. A gyerekek nagy élvezettel ültek fel a minivasútra, de maga a park kevésbé kötötte le őket.
Ezután kürtőskalács sütés következett Szentegyházán. Frissen sült kaláccsal és vízzel várták a csoportunkat, majd minden gyerekünk feltekerte és sütésre előkészítette a saját kürtöskalácsát. Nagyon élvezték ezt a programot is.
A gyerekeknek leginkább tetsző program következett ezután. Mire visszaértünk a szállásra, már várt minket a traktor. Hegyen-völgyön át jutottunk el a Gordon tetőre a Jézus szíve kilátóhoz. Szinte minden gyerek megmászta a lépcsőket, a fejig nem volt mindenkinek bátorsága felmászni. Visszafelé megálltunk az Oroszhegyi kilátónál, ahol a házigazdánk frissen sütött virslivel, miccs-csel, valamint szalonnával, sajttal, kolbásszal várt minket. Jóízűen vacsorázott mindenki. Visszafelé versenyt „futottunk” az esővel, de szerencsére nem áztunk meg.
A 4. nap volt a legmegerőltetőbb… 13 km-t sétáltunk legalább, és a táncházat ebbe nem is számoltuk bele. Utunk Székelyvarságra vezetett. Először megnéztük a még működő vízimalmot. A bácsi nagyon kedvesen mesélt a múlt eseményeiről. Ekkor még nem tudtuk, mennyit is kell menni a Parlamentig, ahol majd ebédelni fogunk. A közel 4,5 km séta nagyon fárasztó volt a tűző napon. Azt gondoltam ez a program lesz az, ami nem fog tetszeni a gyerekeknek. Tévedtem. Gyönyörű látványban volt részünk az út során. A 2 osztály tanulói között megerősödött a kapcsolat, mert sokat beszélgettek. (Telefon nyomkodása eszükbe sem jutott közben). Milliónyi pitypang pihét fújtak szét közben, nagy élvezettel egymásra. Fáradtan, éhesen értünk fel a Parlamentbe, ahol egy hűs helységben terített asztalokon várt ránk mindenféle finomság. Ebéd után megtekintettük, hogyan készítették hajdanán a zsindelyt, aztán egy lankásabb, árnyasabb de hosszabb úton indultunk vissza a buszunkhoz. Közben felfrissültünk a Jézus kútjánál, majd hosszasan fotózkodtunk a Csobogókő vízesésnél. Mindenki nagyon fáradtan ült be a buszba, a Zetelaki víztározót épp csak érintettük útban a szállás felé.
Ezzel a napunk még nem ért véget. Székelyudvarhely megtekintése is erre a napra esett. Nem volt túl nagy a lelkesedés a sétát illetően. Koszorút helyeztünk el a szoborparkban Csaba királyfi szobránál, fotózkodtunk a vasszékellyel, aztán itt is sikerült egy kis szabad programra időt szakítani. A gyerekeink nagy örömére ingyen fagylaltot kaptak gyereknap alkalmából.
A vacsora után a Boróka táncegyüttes táncháza következett. Szinte minden gyerek tiltakozott és ki akart maradni a táncból. Nagy meglepetésünkre teljes létszámmal táncoltak. A szervezőktől ezért külön dícséretet is kaptunk, azt mondták ritkán találkoznak ilyen társasággal, akik egyként beállnak táncolni, követik az utasításaikat.
Az 5. nap főként a hazautazással telt. Reggeli után még 8 óra előtt bepakoltunk az autóbuszba, és elindultunk Segesvár felé. Közel 1,5 órás program volt az óváros megtekintése. Ezután elköszöntünk Tündétől az idegenvezetőnktől, aki rendkívül érdekesen mutatta be nekünk a vele töltött idő alatt Erdélyt, a székelységet, a meglátogatott városokat, az utunkba kerülő érdekességeket. Rendkívüli módon tudta lekötni a gyerekeink figyelmét. Nagy köszönettel tartozunk ezért neki, nagyon szívesen ajánljuk a következő Erdélybe utazó csoportoknak is.
A kötelező pihenő megállások után este negyed 9-kor érkeztünk meg Dorogra a Penny parkolóba, ahol már vártak ránk a szülők.
Nagyon tartalmas, élményekben gazdag 5 napban volt részünk. Gyerek és felnőtt egyaránt jó szívvel emlékezik vissza az útra. Köszönjük, hogy a Csillagösvény utazási iroda megtervezte és megszervezte a programot, a FETÁZ Busz Kft. kényelmes, biztonságos busszal szállított, Márton Tünde megismertetett minket a székelységgel és rendkívül jól kezelte a gyerekeinket.
