Dankó Kristóf

Amit most tervezünk, az már nektek készül
(Beszélgetés Dankó Kristóf városi főépítésszel)

Miért választotta az építészetet hivatásának?

Mert szerettem a képzőművészetet, a fizikát és a matekot. Gyerekkoromtól sokat rajzoltam, és fafaragással is foglalkoztam. Dr. Kovács József népi fafaragó művész volt a mesterem. Számomra teljesen nyilvánvaló volt, hogy építész leszek.  Nem is tudom elképzelni, hogy mással foglalkozzam, mint az építészet

Hol végezte tanulmányait?

A Dorogi Zrínyi Ilona Általános Iskolában kezdtem tanulmányaimat. Az esztergomi Dobó Katalin Gimnáziumban érettségiztem. 2002-ben az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán, 2006-ban pedig a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzetem diplomát.

Milyen pályázatokon vett részt, milyen eredményeket ért el?

Megosztott 1. díjas pályázatom volt a Kernstok Károly művészeti telep, illetve az ugyancsak Nyergesújfalura tervezett óvoda és pedagógiai szakszolgálat épülete. Egyéni 1. díjas pályázatom volt a hulladéktárolók zárt térben való elhelyezésére kiírt pályázat Békéscsabán, a Komárom-Esztergom megye Év Középülete pályázat 2009-ben illetve ugyanezen a pályázaton az „Év Társasháza” 2010-ben ugyancsak 1. díjat hozott. Elismerő oklevelet kaptam a térségi közösségi ház, illetve a Fischer Bau Kft irodaépületének tervezéséért, valamint a Komárom-Esztergom megyében természeti kárt szenvedett épületek szakértői feladatainak elvégzéséért. Nyertes pályázatom volt még Lábatlanon egy kőfaragó telephely, illetve Annavölgyön az Erkel Ferenc Kultúrotthon.

Kit tart legkedvesebb építészének, példaképének?

Wright, egy amerikai építész, aki organikus stílusban tervezte épületeit. Híres volt arról, hogy a nála gyakorlaton lévő építészeket jól megdolgoztatta fizikailag is: maltert kevertek, falat húztak. A bizonyára nem örömmel fogadott fáradozásaik után viszont nagyon gyakorlatias építészekké váltak Wright kezei alatt.

Mi a dolga egy főépítésznek?

A főépítésznek városában nem épületeket kell terveznie, hanem inkább az a dolga, hogy részt vegyen a város jövőképének meghatározásában. Azon kell gondolkodnia: hogyan érhető el, hogy a fiatalok még nagyobb számban a városban maradjanak. Az is nagyon fontos feladata, hogy minél több pályázatot „megfogjon”, minél több pályázati forrást szerezzen a városfejlesztéshez. Mindennek a jogi hátterét is meg kell teremtenie. Nem épít tehát, hanem szervez, egyeztet, segíti a fejlesztéseket.

6. Joga van-e a főépítésznek megakadályozni csúf épületek kivitelezését?

Ez azért is nehéz kérdés, mert nagyon nehéz megfogalmazni, mi a szép. Csak akkor lehetmajd igazán felvenni a harcot a szépségért, ha jó irányba változik a közizlés. Ez tehát nem elsősorban jogi kérdés, sokkal inkább az oktatás tudja például kedvezően befolyásolni, hogy csak szép épületek vegyenek körül minket.

Mik a városfejlesztés legfőbb irányai?

Pályázatot hirdettünk nemrég egy új városközpont kialakítására. Sok merész terv született a pályázatra. A végül győztes pályázó alaposan körbejárta Dorogot, és rábukkant a Sanyo üzemére. Ez indította arra, hogy a MÉH-telep helyére tervezett új tér középpontjába egy hatalmas napelemet helyezzen, ami egyrészt egy újszerű energiaforrása lenne az új városközpontnak, másrészt a település új jelképévé is emelkedhetne, hiszen jól is illeszkedik a bányászati hagyományhoz.

Már működik homlokzat felújítási pályázatunk, első díjazottaink között a Molnár-sörözö és a Joker ABC külseje újul meg a város és a Baumit Kft támogatásával. Idén a pályázat újra kiírásra kerül.

Bizunk sikeres pályázatunkban, amelynek következtében kívül-belül megújul könyvtárunk, a régi kaszinó épülete, amely megtartja kulturális feladatait, de egy kicsit nyit majd a kulturált szórakozás irányába is.

Nagyon fontos távlati tervünk egy lakópark létrehozása a Kenyérmezői-patak és a római villa környékén. Amőbaszerűen fogná körbe a zöld a házakat és az utcákat. Szeretnénk ezt azért is megvalósítani, hogy minél több fiatal építkezhetne és maradhatna így Dorogon. 

Ugyancsak szorgalmazzuk egy új vasútállomás megépítését, amely egy korszerű közlekedési csomópontot jelentene új fejezetet nyitva a város tömegközlekedésében.

Elő kell készítenünk oktatási intézményeink felújítását is. 

Saját házát is ön tervezte?

Természetesen.

Mi lenne, az az épület, amit szeretne megépíteni?

Egy templom, mert azaz építészet legmagasabb szintje, A templom egy kultikus hely, ahol a mögöttes tartalom, a szellemiség is fontos. Ezért jelent igazi kihívást minden építész számára?

Kikkel kell együttműködni egy épület tervezésekor?

Egy épület tervezésekor nagyon sok szakember összehangolt munkájára van szükség. Nagyon fontos a statikus szerepe, aki megmondja megáll-e az épület a saját lábán. Nélkülözhetetlen lehet világítási, fűtési szakember munkája is. Szükség lehet útvonaltervezőre,  vagy esetleg technológusra is annak érdekében például, hogy milyen anyagokat használjunk fel az építkezés részfeladatainak megoldása során. Az építész tehát afféle karmesterként igyekszik összehangolni több mester munkáját.

Mennyire fontos a kertépítők szerepe?

Egyre fontosabb, hiszen a zöldfelületekre nagy szükségünk van. Ma már egyre gyakoribb megoldás, hogy nemcsak az épület körül hoznak létre kertet, hanem olyan épületekkel is találkozunk, amelynek a tetején kertekkel, jól megtervezett parkokkal, akár medencékkel is találkozunk.

Mit tart jelenleg legfontosabb feladatának?

Egyrészt azt, hogy a lakosok mai igényeit ki tudjuk elégíteni. A ti igényeitekre is gondolunk, hiszen tervezzük azt, hogy helyet adjunk az extrém sportoknak, biciklipályának is Dorogon. Másrészt előkészítsük azokat a terveket, amelyek megvalósítása nyomán közületek minél többen maradnak majd helyben, szülőhelyükön. Amit most tervezünk, az már nektek készül.

Barina Nóra, Horváth Fanni, Rábl Tamás